1823-ban Schedius Lajos akad�mikus oktat�si elvei alapj�n indult el gimn�ziumunk m�k�d�se. E szellemis�gnek �s a kiv�l� igazgat�knak, tan�roknak k�sz�nhet�, hogy iskol�nk az �vtizedek folyam�n olyan sok nagys�got adhatott a vil�gnak.

Az oktat�s kezdetben a mai De�k t�ren, majd 1864-t�l a S�t� utc�ban folyt. K�s�bb ez a hely is sz�knek bizonyult. Glosius D�niel �s feles�ge, Artner Sarolta alap�tv�nya, valamint a magyar �llam t�mogat�sa tette lehet�v�, hogy a gimn�zium 1904-t�l �j, t�gasabb �p�letben m�k�dhessen.A fasori �p�letegy�ttes Pecz Samu tervei alapj�n k�sz�lt. Templomunk nevezetess�ge a Bencz�r Gyula �ltal festett olt�rk�p. Az impoz�ns sz�nes ablak�vegek – melyek eredetileg R�th Miksa alkot�sai voltak – a m�sodik vil�gh�bor� alatt megrong�l�dtak, de a 2002-ben v�gzett fel�j�t�st k�vet�en ism�t eredeti form�jukban �kes�tik templomunkat �s d�szterm�nket.

Az 1945 ut�n hatalomra ker�l� kommunista diktat�ra ellehetetlen�tette az egyh�zi iskol�k �let�t, �gy 1952-t�l a fasori gimn�ziumban megsz�nt a tan�t�s.

1989-ben az evang�likus egyh�z els�k�nt kapta vissza oktat�si c�lra az �p�letet. Ebben nagy szerep�k volt az �regdi�koknak, k�zt�k a Nobel-d�jas Wigner Jen�nek. 37 �v ut�n nagy lend�lettel indult meg az iskola felszerel�se �s az oktat�s dr. Gyapay G�bor volt fasori tan�r igazgat�s�val, valamint sz�mos egykori fasori �s De�k t�ri tan�rral.

Nem volt k�nny� feladat a r�gi szellem �jj��leszt�se, de az elm�lt �vek sor�n a fasori di�kok rengeteget tettek iskol�nk h�rnev�nek �regb�t�s��rt. Tanul�ink sz�p sikerrel vesznek r�szt az orsz�gos k�z�piskolai versenyeken, �s kiv�l�an meg�llj�k a hely�ket az orvosi, jogi, k�zgazdas�gi �s m�szaki egyetemeken, illetve m�s fels�oktat�si int�zm�nyekben.

Jelenleg n�gy �s nyolc �vfolyamos gimn�ziumk�nt m�k�d�nk, �s a min�s�gi oktat�s elk�telezettjei vagyunk. Noha az iskola fenntart�ja a Magyarorsz�gi Evang�likus Egyh�z, ez nem jelenti azt, hogy kiz�r�lag evang�likus vall�s� di�kok jelentkez�s�t v�rjuk. Arra t�reksz�nk, hogy az iskol�t meghat�roz� felekezeti jelleg a t�bbi kereszt�ny felekezet ir�nt val� nyitotts�ggal p�rosuljon. Olyan szellemi m�hely k�v�nunk lenni, ahol n�vend�keink minden t�mogat�st megkapnak a folyamatos �nm�vel�shez. A sz�l�k v�lem�nye kardin�lis jelent�s�g� sz�munkra, �s az iskolateremt�sben is partnernek tekintj�k �ket. Az oktat�son t�l fontosnak tartjuk fiataljaink eg�szs�ges lelki m�vel�s�t. Pedag�giai hitvall�sunk: „Az �rnak f�lelme az ismeret kezdete.” (P�ld 1,7) A felv�teli vizsg�khoz valamelyik t�rt�nelmi egyh�z aj�nl�s�t is k�rj�k, tanul�inkt�l pedig elv�rjuk a kereszt�ny hit �s �rt�krend ir�nti fog�konys�got. C�lunk, hogy di�kjainkat szil�rd jellemmel, haszn�lhat� tud�ssal, kim�velt emberf�kk�nt bocs�ssuk tov�bb �tjukra.

A hittan �s a latin nyelv k�telez� tant�rgy gimn�ziumunkban, de nagy s�lyt helyez�nk az angol, n�met, francia �s olasz nyelv oktat�s�ra is. Haszn�lhat�, nem csak pap�ron megl�v� nyelvtud�st szeretn�nk di�kjainknak ny�jtani, arra t�reksz�nk, hogy tanul�inknak lehet�s�get adjunk a k�lf�ldi nyelvgyakorl�sra is. Ebben fontos szerep jut a k�lf�ldi oktat�si int�zm�nyekkel kialak�tott testv�riskolai �s egy�b nemzetk�zi kapcsolatainknak, de a besz�dk�szs�g fejleszt�s�t szolg�lj�k a d�lut�ni – tan�r�kt�l f�ggetlen – nyelvi foglalkoz�sok is.

A r�gi Fasor hagyom�nyaihoz h�en sz�v�gy�nknek tekintj�k a re�l t�rgyak magas szint� oktat�s�t is. �r�m�nkre szolg�l, hogy a term�szettudom�nyi szak�r�kat �s a t�bbi speci�lis eszk�zrendszert ig�nyl� tan�r�t k�l�n szaktantermekben tan�thatjuk. Vid�ki tanul�inknak a R�zs�k ter�n m�k�d� evang�likus koll�gium ad otthont. Di�kjaink k�l�nf�le fakult�ci�k (emelt szint� �retts�gire val� el�k�sz�t�k, szakk�r�k) k�z�l v�laszthatnak, �s k�l�nb�z� di�kk�r�k munk�j�ba kapcsol�dhatnak be. Az int�zm�ny soksz�n� kultur�lis �let�ben kiemelt szerep�k van a j�t�kony c�l� rendezv�nyeknek. Az iskola �p�lete mindemellett sz�mos m�s, ig�nyes kultur�lis programnak is helyt ad.